Kutatóprogram

Madárfajok ökofaunisztikai megfigyelései környezeti nevelés céljából

Erdei vándortábor a Mecsekben

2019.07.18#erdei-iskola

2019. 07. 12-18.

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Programban vettünk részt iskolánkkal. Egy felejthetetlen hetet töltöttünk el a Mecsek vadregényes tájain, három táborhelyen. Keizler Anikó, Konrád Hajnalka tanárnők, jómagam, valamint Tömördy Szabolcs (Lővér Természetbarát Egyesület) szerveztük a táborozást és vezettük a túrákat. Horváth Renáta tanárnő is velünk tartott. Iskolánkból tizenöt diák (9.C, 9.D, 10.S, 11.C, 11.S) jelentkezett, volt, aki a testvérét is magával hozta. Tizenkilenc általános iskolással együtt túráztunk, a legfiatalabb társunk nyolc éves volt, aki a nagyokat meghazudtolva csinálta végig a tábort. Összesen negyvenen vágtunk neki a kalandnak és Bodza, akinek minden bizonnyal egyik legmeghatározóbb élménye volt. Az idén már negyedik éve szervezett program első négylábú résztvevője volt.

1. nap Az indulás napján fél 8-kor gyülekeztünk a vasútállomáson. Majd hat órás utazásunk nagyon jó hangulatban telt. Bodza is remekül viselte élete első vonatozását. A pécsi vasútállomáson nagy csomagjainkat átvették és átszállították első szálláshelyünkre, mi pedig buszra szállva ellátogattunk a Pécsi Állatkertbe. A program végére megérkezett a Csepel teherautó, melynek platóján utaztunk Vágotpusztáig. Nem mindennapi élmény volt! A teherautóról leszállva a Mecseki Zöldtúra útvonalán haladva értük el szálláshelyünket Sikondán. A szervezőktől kapott útmutató, térképek segítették tájékozódásunkat. A szálláshelyünkre megérkezett a már nagyon várt vacsoránk, és birtokba vettük a helyet.

2. nap A reggeli elfogyasztása után a Melegmányi körtúrára indultunk. Erre a napra kaptunk egy vezetőt, aki erdőpedagógiai program keretében ismertetett meg minket a Melegmányi- és a Nagy-Mély völgy karsztképződményeivel, valamint a Közép-Mecsek erdőtársulásaival. Igazi túraidőnk volt, kicsit ugyan megáztunk, de így is nagyon élveztünk a napot. Megtekintettük a Mánfai-templomot, majd gyönyörű szurdokvölgyekben haladva elértük a Mecsek legnagyobb, hat méter magas mésztufalépcsős vízesését, a Melegmányi-vízesést. A mintegy tizenhat kilométer megtételével késő délután visszatértünk Sikondára. Vacsora után szülinapost is köszöntöttünk és megvágtuk a tortát.

3. nap Ezen a napon táborhelyet váltottunk, így reggeli után pakoltunk és takarítottunk. A szálláshelyet elhagyva Budafa irányába indultunk tovább. Változatos terepen haladtunk, többször szeltünk át patakokat, mocsaras területeket, szurdokerdőt és műutakat is. Magunk diktáltuk a tempót, meg-megálltunk rövid pihenőkre is. Késő délután értük el második szálláshelyünket, Zobákpusztán, tíz-tizenkét fős tábori sátrakkal és közösségi épülettel. A szálláshelyen volt lehetőség sportolásra is, amit a gyerekek ki is használtak.

4. nap Miután korán reggel Bodza végig járta a sátrakat, hogy mindenkit felébresszen, a reggelink is megérkezett. Ezen a napon egy körtúra várt ránk a Hidasi-völgyön keresztül. A Mecseki Bányász emlékúton haladva értünk el a Máré-várhoz. A vár árnyékában kicsit megpihentünk, majd a Vár-völgyben sétálva elértük a magyaregregyi erdei fürdőt. Nagyon szép időnk volt, így a többség fürdött. Bodzával szerencsénk volt, minket is beengedtek, így árnyékban hűsölhettünk mi is. A strand után busszal tértünk vissza a szálláshelyünkre és tábortűzzel zártuk a napot.

5. nap Ismét táborhelyváltás volt. Püspökszentlászlóra indultunk, ahol megtekintettük a püspöki nyaralót és a gyönyörű arborétumát. Innen vágtunk aztán neki a Zengőnek, 682 méter magasra. Az utolsó két kilométer kaptatós volt, de egymást biztatva sikerrel vettük az akadályt. Ebédünk elfogyasztása után a Bazsarózsa-tanösvényen végig haladva jutottunk el utolsó szálláshelyünkre, a Dombay-tóhoz. A kaptatós túra után mindenki fáradt volt és a nagy meleg is megkínzott minket, de alig várta mindenki, hogy csobbanjon egyet.

 6. nap Bodzával hajnalban keltünk, hogy bemehessünk a tóba. Felfrissülve vidáman vágtunk neki a napnak. Sajnos visszatért a kánikula, ami kicsit nehezítette a túrát. Hangulatos utakon haladtunk Zengővárkonyba. Útközben felkerestük Rockenbauer Pál sírját, valamint megtekintettük a Tojásmúzeumot és a Szalmakincstárat. A Pécsváradi Várban ebédeltünk, ahol tárlatvezetéssel ismerkedtünk meg a vár történetével. Szálláshelyünkre visszaérve kimentünk strandolni. Este tábortüzet gyújtottunk, a kisebbek pedig színházi előadásokkal szórakoztattak minket.

7. nap Az utazás napjára már nem szerveztünk programot. Összepakoltunk, kitakarítottuk a szálláshelyet és beszélgettünk, tervezgettük a jövő évi táborozást. Kellemesen elfáradt mindenki. Busszal bementünk Pécsre, majd vonatra szálltunk. Bodza a tábor végére már állva elaludt, így mikor felszálltunk, már fel is kéredzkedett az ülésre és Sopronig aludt.

Életre szóló élményeket és kilómétereket (84 km) gyűjtöttünk, nagyon jó kis csapat jött össze. Hazafelé úton már terveztük a következő nyár táborozását, vajon melyik helyszín legyen a következő? Remélem, hogy jövőre ismét találkozunk!!!

Köszönöm szépen Mindenkinek a nagyszerű élményt és Bodza nevében a rengeteg kényeztetést!!!!